Szenes Hannára emlékezett a Mensch Alapítvány

 

1921. július 17-én született Szenes Anna "Anikó" Budapesten, aki aliájázása után 1944-ben a brit hadsereg főhadnagyaként mégis önként hazatért a magyar zsidók deportálását akadályozni – ejtőernyősugrást végrehajtva Jugoszláviában –, s vált a nyilasok áldozatává. A Mensch Alapítvány minden évben ünnepséggel emlékezik meg születésnapján a költőnőről és a meggyilkoltak százezreiről.

alt

 

alt

Geiger András a Dohány utcai Zsinagóga melletti Mártírok sírkertjében, Szenes Hanna emléktáblájánál panaszolta, Magyarországon mennyire nem becsülik meg a világszerte elismert háborús hőst. Míg más országokban jelentős közterületeketneveznek el róla, hazánkban egy aprócska parkot sikerült nagy nehezen elneveztetni róla a hetedik kerületben. De nincs szobra a Baár-Madas Református Gimnáziumban sem, ahol asszimiláns zsidóként tanult 1939-ig, érettségijéig, s megtapasztalhatta, hogy kiváló eredményeinek köszönhetően nem kell háromszoros tandíjat fizetnie, mint a többi zsidó tanulónak, de nem választják az önképzőkör vezetőjévé sem származása miatt. A zsidótörvények ellenére esélyes lett volna egyetemre felvételt nyerni, de 18 évesen már meggyőződéses cionistaként földművelést, mezőgazdaságot tanult inkább Erecben. Szenes Hannáról nem beszélnek Magyarországon. (2001-ben posztumusz Demény Pál Emlékéremmel jutalmazták, de az nagyjából semmi.) "Olyan országban élünk, ahol szelektív az emlékezet. Olyan országban, mely semmit nem tanult, de nagyon gyorsan felejt" – mondta Dénes Gábor filmrendező, aki Szenes Hannáról is készített dokumentumfilmet. S ha már film: a meghívott televíziók közül egyedül az ATV küldött forgatócsoportot a megemlékezésre. (FRISSÍTÉS: Az ATV videótudósítása.)

 

alt

 

A 91. szülinapra összegyűlt 40-60 ember örömmel hallgatta a Sabbathsong néhány tagja - Masa Anita, Szentkirályi György, Masa Tamás - által előadott megzenésített Szenes Hanna-verseket. 

 

alt

 

alt

 

alt

 

alt

 

Jonathan Knott, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete magyar nyelvű megemlékezésében a diszkrimináció elleni fellépés és az emberi jogok védelmének fontosságáról szólt. Ezután az izraeli nagykövet üzenetét tolmácsolta Geiger András, elmondva, hogy Ilan Mor szívesen részt vett volna a rendezvényen – ahogy az előző évben elődje is tette –, de (a magyar állam egyértelmű szerepét, a holokauszt szorgos  végrehajtásában felelősségét hárítani igyekvő) Áder Jánost kíséri Izraelben éppen.

 

alt

 

alt

 

alt

 

Dénes Gábor kemény kritikával illette a Wass Albert-szobrok avatását támogató kormányt, mely a Szálasi vezette, 1944-es nyilas parlament képviselőjeként is elhíresült Nyirő József szellemiségét igyekszik becsempészni a tankönyvekbe. Nemcsak az ő bűnük természetesen, a szocialista kormányoké éppúgy az, hogy a törvénytelenül elorzott zsidó ingatlanok százezrei után járó kárpótlásról egyszerűen megfeledkeztek. A filmrendező ezután idézte a katonai bíróság határozatát, mely (csak) 1993-ban mondta ki, hogy Szenes Hannát igazságtalanul végezték ki, majd Havas Judit szavalt a költőnő verseiből.

 

alt

 

alt

 

alt

 

alt

 

Ismerjük Szenes Hanna börtönben írt utolsó költeményét, kivégzése után átadták a ruháját édesanyjának, aki megtalálta az egyik zsebben: 

"Egy – kettő – három...
     nyolc a hossza.
Két lépéssel mérem a szélet,
Kérdőjelként lebeg az élet.

Egy – kettő – három...
    tán egy hét is,
Vagy a hó vége még itt talál,
De fejem felett a halál.

Huszonhárom lennék
   most júliusban.
Merész játékban számra tettem,
A kocka perdült. – Veszítettem."

 

alt

 

(Legteljesebb magyar kiadás az 1991-es Napló – levelek – versek – szépirodalmi kísérletek – rövidebb írások /Szépirodalmi Könyvkiadó, 584 oldal/.)

 

alt

 

Geiger András fekérte a közönség soraiban álló, izraeli útjáról nem rég hazaérkezett Szenes Andreát, hogy idézze fel Szenes Iván unokatestvérének alakját a családi legendáriumból. A 2002-ben Szenes Hanna Alapítványt is létrehozó büszke rokon egyebek mellett elárulta azt, hogy Anikó keresztnevet is kapott az Andrea mellett, ezzel is tisztelgett édesapja a mártír emléke előtt.

 

alt

 

(Chaim Topol énekli Szenes Hanna Eli, Eli című versét Birkenauban. Persze, popperek az Ofra Haza-féle verziót komálják, nemzeti érzelmű popperek meg aSabbathsong előadását.)

 

alt

 

Gergely Ágnes szabados fordításában:

Caesaria felé

Nagy Ég, nagy Ég, oly szép ez a Föld, Te vigyázz:
a lét csupa láz,
ha felzúg a hullám,
ha fönn ég a villám,
s ha zeng a fohász.

(1942. 11. 24.)

 

alt

 

alt

 

alt

 

 Angyal László, az ismert légifotós, volt műrepülő-válogatott, az Israel Air Force Magazine munkatársa, író, főszerkesztő, "aviátor" a Szenes Hanna emlékére véghezvitt ejtőernyős ugrásokról beszélt. 2010 szeptemberében magyar és izraeli ejtőernyősök közös emlékugrást hajtottak végre Budaörsön, majd 2011. július 17-én Szlovénia légterében azon a helyen ugrottak ki izraeli és szlovén katonai ejtőernyősök, ahol 1944-ben a Palesztinából hazatérő magyar önkéntesek vetették magukat a mélybe.

 

alt

 

Sajnos a magyar hadügyminisztérium különböző okok miatt (pl. esőre hivatkozva) végül nem engedélyezte a 2011-es budaörsi ugrást, pedig hivatalosan támogatták, illetve felhasználták önmaguk népszerűsítésére, idén viszont nem is válaszoltak Angyal László megkereséseire. A sok millió dolláros költségvetésű Die Hard film készítőinek kedvezményesen biztosítottak katonai helikoptert a forgatáshoz, a Szenes Hanna emlékugrást viszont nem támogatta a hadügy, így a tervezett szolnoki ugrás elmaradt.Angyal Lászlótól lehet érdeklődni, hogy július 22-én Siófokon végül is lesz-e.

 

alt

 (Forrás: Szenes Hanna kilencvenedik születésnapján…)

 

alt

 

alt

 

  A Dohány utcai zsinagóga tömegsírkertje után az Izraeli Kulturális Intézetben Dénes Gábor bevezető szavaival tekinthettük meg az Anikó című dokumentumfilmjét. (Néhány képkocka alul és percnyi részlet.) Az 1999-ben befejezett alkotást egyszer volt hajlandó bemutatni a közszolgálati televízió, 2008 novemberében, éjjel 11 óra után kezdve a vetítést. Holott a rendező már rég átadta nekik a felvételt, melynek sugárzásáért természetesen nem fizettek neki. De világbotránnyal kellett fenyegetőznie ahhoz, hogy az ő filmjét leadja a tévé azelőtt, hogy a drága pénzért megvásárolt Blessed Is the Match: The Life and Death of Hannah Senesh ("Bíztatóan int a gyertyafény") adásba kerüljön.

alt

 

alt

 

Szenes Hanna és egy évvel idősebb bátyja, Szenes György, aki 1994-ben, 74 évesen mesélt hugáról Dénes György kamerája előtt Izraelben. Szenes Hanna 73 éves lett volna ekkor, ha megéri, de már 50 évvel korábban kivégezték az eredménytelen kínvallatás után.

 

Forrás és további képek: http://h8.prae.hu/index.php?bid=263&pid=5707 

 

 

 

Ha szeretne hozzászólást írni, kérem jelentkezzen be a Főoldalon a Belépés nevű modulban!